Megállapodna Trumppal von der Leyen – kereskedelmi háborútól tart az uniós vezető

Az Európai Bizottság elnöke jelezte: ha a tárgyalások kudarcot vallanak, a bizottság kész megvédeni az európai érdekeket.

Miközben Trump vámtarifákkal fenyegeti Európát, Brüsszel visszavágásra készül – de az „atomfegyver” bevetéséről még vita folyik.
Donald Trump kereskedelmi háborút hirdetett az Európai Unió ellen, ám Brüsszel továbbra is próbál tárgyalásos megoldást találni – egyre kisebb sikerrel. Az EU felajánlotta az amerikai ipari termékek és autók vámmentességét, ha Washington viszonozza ezt – írta meg a Politico.
A Fehér Ház szerint csak akkor mentesülhet az EU a vámtarifák alól, ha 350 milliárd dollár értékben vásárol amerikai energiahordozókat. Az amerikai elnök szerint az európaiak „rosszul viselkedtek”, mivel nem vesznek elég amerikai árut, és most eljött az idő, hogy megfizessenek ezért.
Ezt is ajánljuk a témában
Az Európai Bizottság elnöke jelezte: ha a tárgyalások kudarcot vallanak, a bizottság kész megvédeni az európai érdekeket.
Mint egy válaszul, az Európai Bizottság már előkészítette a 25 százalékos vámot egy sor amerikai termékre, többek között szójára, narancslére, acélra, alumíniumra, kozmetikumokra és ruházati cikkekre vonatkozóan is. Az első körös intézkedések május 16-án lépnének életbe, míg a második körösek decemberben. A cél nem csupán a visszavágás:
az EU azt üzeni, hogy képes és hajlandó megvédeni gazdasági érdekeit. Ugyanakkor a tagállamok megosztottak.
Míg Franciaország és Németország a kemény fellépést sürgetik, Írország és Olaszország óvatosabbak, attól tartva, hogy a helyzet eszkalálódik és megárthat az európai szolgáltató szektornak, különösen a tech- és gyógyszeriparnak.
Brüsszel kezében ott az Anti-Coercion Instrument (ACI), amellyel célba vehetnék az amerikai digitális szolgáltatásokat és bankokat is. Ez a kereskedelmi „nehéztüzérség” azonban még sosem került bevetésre, és több tagállam szerint túl korai lenne használni. A bizottság egyelőre lépcsőzetes válaszstratégiát alkalmaz: elsőként csak az acélra és alumíniumra adott amerikai vámokra reagálnának.
Maros Sefcovic kereskedelmi biztos úgy fogalmazott: „még nem látjuk azt az amerikai elköteleződést, ami egy kölcsönösen elfogadható megoldáshoz vezetne”.
Az EU igyekszik egységesen fellépni, de a háttérben politikai megfontolások is húzódnak. Olaszország például – élén Giorgia Meloni kormányfővel – igyekszik nem konfrontálódni Trumppal, akihez politikailag közelebb áll, mint sok más európai vezető.
Norvégia, amely ugyan nem EU-tag, de kulcsszereplő az energiapiacon, közben arra kapott ígéretet Brüsszeltől, hogy minimalizálják az ország kitettségét a vámháborúnak. A kérdés már nem az, hogy lesz-e válasz Trump intézkedéseire, hanem az: meddig hajlandó elmenni az EU, mielőtt valóban elsüti a kereskedelmi atomfegyverét.
Ezt is ajánljuk a témában
David Pressman írta az ellenzéki sajtó által felkapott mondatokat.
Nyitókép: Andrew Leyden / AFP